Köszönöm…
2009 szeptember 20. | Szerző: Buda-Bertalan |
Buda-Bertalan:
Köszönöm…
Köszönöm, hogy velem voltál hónapokon át,
S Velem csicseregted a madarak dalát,
Simogattál, mint fákat szellő – óraszám,
Velem rezdültél, mint levelek a fán.
Akkor még a reggelit is velem etted,
Nem csak a délutánjaim szépítgetted,
Este a vacsorát nekem készítetted,
Pihe ágyunkat kebleddel melengetted.
Szívem csücske mindörökre Veled vagyon,
Lelked kisérje éned-melengető Napom,
Időnként a párnám sokszor megforgatom,
Könnyem vele gyorsan fel-fel szárítgatom.
Kisér most örökzöld emléked Utamon,
Az éveket már én sem számolgatom,
Mik telnek-múlnak boldogságot keresve,
S elkisérnek Sellőkkel teli vizekre…
Tudom, dicsőség, címerek nem hatnak Rád,
Boldog, s érzelemdús vagy, ha szép a
ruhád,
Nőként sokkal vonzóbb a földi boldogság,
Köszönöm, hogy láthattam szemed mosolyát!
https://bertalan-buda.cafeblog.hu/
https://bertalan-buda.cafeblog.hu/
https://bertalan-buda.cafeblog.hu/
https://bertalan-buda.cafeblog.hu
https://bertalan-buda.cafeblog.hu
http://versek24.blog.hu/
http://Dalszovegek24.blog.hu/
kapcsolat: bertalan-buda@freemail.hu
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: